Alapító okirat 1880
Az alábbi alapító okirat 1880. január hónapban íródott. Az eredeti kézírással történő okiratot az oldal alján a képgalériában lehet megtekinteni. Az egyszerűbb olvasható verzió itt tekinthető meg, amit egy bajtársunknak köszönhetünk, hogy időt és energiát fektetett a könnyebb olvashatóság érdekében!
A vépi önkéntes tűzoltó egylet alapszabályai
1. §
Az egylet czime és czélja
Vép mezőváros kebelében önkéntes tűzoltó-egylet alakul, melynek czélja előforduló tűzeseteknél az oltás, személy és vagyonbiztosítás körül szervezett segélylyel közreműködni, mely kiterjed Vép mezőváros és a hozzá tartozó majorokra.
2. §
Az egylet tagjai
Tagja lehet az egyletnek minden feddhetlen erkölcsű honlakós ki a 18-ik életévet már kitöltötte.
3. §
A tagok osztályozása
A tagok lehetnek:
a., alapítók
b., rendes,
c., működő tagok.
Alapító tagok azok, akik az egylet pénztárába egyszersmindenkorra legalább is 20 frt fizetnek két évi részletfizetésben.
Rendes tagok, kik az egylet segélyezéséhez egymás után következő hat éven át évi 1 frttal járulnak, mely évi járuléknak fele minden év január, a másik fele pedig julius hóban fizetendő.
Működő tagok azok, kik az egylet pénztárába pénzfizetéssel nem járulnak ugyan, de a tűzoltás gyakorlatokon résztvesznek és tűzvészek alkalmával az oltásnál tettlegesen közreműködnek.
Az alapító és rendes tagok eggyuttal működő tagok is lehetnek.
4. §
A működő tagok osztályozása
Az egylet működő tagjai három osztályba sorozatnak, s e három osztály ismét 5 szakaszra válik.
1-ső oszt. a mászók
2 ’’ a szivattyúsok
3 ’’ a tűzőrök osztálya
A mászók osztályába tartoznak a következő szakaszok.
a., a tűzoltók, kik közvetlenül a romboló elemet támadják meg
b., a bontók, kik a szomszéd vagyon védelmével, vagy szükség esetén a szomszédos tetők vagy tűzveszélyes építmények lebontásával foglalkoznak és
c., a mentők, kik feladatuk a veszélyzett személyek vagy vagyonok biztonságba való helyzésében lelik.
A szivattyúsok osztályába tartoznak, kik a fecskendőket kezelik és vízről gondoskodnak.
A tűzrendőr szakasz azokat foglalja magában, kik a rend fenntartása, a tűzoltócsapat akadálytalan működhetése czéljából a vész helye körül korlátot vonnak, s a megmentett vagyon felett őrködnek.
5. §
A tagok felvétele
A tagok felvételét az egylet választmánya eszközli.
Aki felvétetni óhajt, köteles evégett valamelyik taghoz fordulni.
Elutasító határozat ellen jogában áll az illetőnek a közgyűléshez folyamodni. A felvett tag saját keze irásával kötelezi magát az egylet szabályainak pontos teljesítésére.
6. §
A tagok jogai és kötelezettségei
Az alapító, rendes és működő tagok egyenjogúak az egylet czéljából folyó előnyök élvezésében, s az egyleti vagyon felett egyenlő joggal rendelkeznek. Minden alapító, rendes és működő tag választási joggal is bír, kivétetnek egyedül azok, kik az egylet irányában kötelezettséggel hátralékban vannak. Működő tag, ha nem egyszersmind alapító vagy rendes tag is, csak akkor bír választási joggal, ha mint ilyen a közgyűlés előtt három hóval tagja egyesületnek.
Tartoznak az egylet tagjai az egylet czéljának elérésére hivatásuk szerint közreműködni, különösen kötelesek a működő tagok az időnként tartandó gyakorlatokban pontosan részt venni, és az előforduló tűzeseteknél az elöljárók parancsait a lehetőség szerint teljesíteni, s az oltásnál tettleg közreműködni.
Ha valamely működő tagra rábizonyul, hogy kötelességének teljesítését elmulasztá, tartozik mulasztását a választmány előtt 3 nap alatt igazolni vagy ellen esetben a választmány által reá rótt pénzbeli büntetést az egylet pénztárába a büntetés kiszabásának napjától számítandó 3 nap alatt befizetni.
7. §
Az egyletből való kilépés
Az egyletből való kilépés minden tagnak szabadságban áll.
Az alapító mindenkor kiléphet, a rendes tag azonban csak akkor, ha hat évi kötelezettségének eleget tett. Kivételt képez a halál, végleges elköltözés és elszegényedés esete.
A működő tag csak akkor léphet ki, ha szándékát vagy negyedévvel előbb a választmánynak kijelenti. A végleges elköltözés – s mint a dolog természet folyó – a halál is kivételt képez.
Az egyletből való kilépéssel az egylet vagyonához (a) kilépőnek minden joga elenyészik.
8. §
Az egyletből való kizárás
Valamely tagnak a kizárását a választmány eszközli.
A kizárás esetei a következők:
1., erkölcsi magaviselet
2., az alapszabályok durva megsértése
3., ha tagságidíj fizetésének többszöri megintés után eleget nem tesz s a működő
tagra még különösen:
4., ha kötelesség mulasztásáért már háromszor büntettett
Mindezen esetekben a választmány határoz, magához vévén még öt szavazati joggal ellátott tagot, kik sorsolás által választatnak.
A kizárási határozat érvényességéhez a szavazók számának két harmada kivántatik.
A kizárt tag az egylet vagyonához semmiféle igényt nem tarthat, a kizárás ellen azonban jogában áll a közgyűléshez folyamodni.
9. §
Az egylet ügyeit intézi
a., közgyűlés
b., az egyleti választmány
10. §
A közgyűlés
A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. A rendes közgyülés minden év január havában tartandó, a rendkívüli akkor és annyiszor, a mikor és a hányszor azt az elnök, a választmány, vagy 10tag összehívatni szükségesnek látja.
A tagok összehívása levélben történik és a meghívások a közgyűlés határnapja előtt szétküldendők. A meghívók magukban foglalják egyúttal a közgyülés tárgyait is.
11. §
A közgyülés tárgyai
A közgyülés legfelsőbb határozati joggal bír az egylet minden ügyében, főleg pedig eszközli:
a., a választmány és tisztviselők megválasztását, mindenkor szavazás útján történik – viszonylagos szótöbbséggel.
b., az alapszabályoknak az illető hatóság előtt teendő bemutatási kötelezettség mellett való megválasztása: mihez általános szótöbbség kívántatik.
c., az évi költségvetés megvizsgálását és helybenhagyását
d., az alapító tagsági díj és évi járulék leszállítását vagy felemelését
e., felülvizsgálja a választmány által átvizsgálás és helybenhagyás végett előterjesztett évi számadásokat, mit a közgyülés által választott három vizsgáló által eszközöl, kik a közgyülés nevében a felmentvényt is kiszolgáltatják
f., határoz a közgyülés és egyleti választmány vagy egyes tagok által tett inditványok felett s végre
g., saját hatáskörében megállapítja az egylet működő tagjainak bővebb szervezetét és a fegyelmi rendszabályokat
12. §
A közgyülés határozatok érvényessége
A közgyülés határozatainak érvényességéhez az összes tagok egy harmadának jelenléte és a jelenlévők szavazatának többsége kivántatik, ha azonban a közgyülés nem határozat képes, 14 napra uj közgyülés kivánandó egybe, melyen a meghiusult közgyülés napirendjének tárgyait érvényesen elhatározzák.
13. §
Egyleti választmány
Az egyleti választmány 24 tagból áll, kiket a közgyülés – mindenik hatáskörét megjelölve – 3 évre választ, s kik ujra választhatók, - ezok a következök:
a., elnök
b., alelnök
c., jegyző
d., a pénztárnok
c., főparancsnok
d., alparancsnok
f., három osztály parancsnok
g., öt szakasz parancsnok
h., szertárnok, s végre
i., az egylet tagok közül választott kilencz tag
E 9 tag közül 6 alapító és rendes, három pedig a működő tagok közül választandó.
Az egyleti választmány minden negyedévben rendes ülést tart, a hivatalt díj nélkül kezeli. Sürgős esetekben az elnöknek joga van rendkívül ülést összehívni.
Hogy a választmány végleges határozatot hozhasson, legalább 12 tagnak jelenléte szükséges. A határozat csak általános szótöbbséggel jöhet létre.
14. §
A tisztviselők hatásköre
a., Az elnök képviseli az egyletet hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben, ő hívja össze a köz és választási üléseket, azokon elnököl, szavazattal bír, s egyenlő szavazatok esetén szavazatával dönt
b., az alelnök az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti,
c., a jegyző kezeli az egylet iratait és a levelezést nézi,
d., a pénztárnok kezeli az egylet pénzeit, azokról számadásokat vezet, s az utalványozott összegeket kifizeti,
e., a főparancsnok a működő tagok élén áll, elrendeli és vezeti a gyakorlatot, s tűzeseteknél a tűzoltóság felett ő parancsnokol
f., az alparancsnok akadály esetén a főparancsnokot helyettesíti
g., az osztály és szakasz parancsnokok kötelessége az egyes szakaszokat működési körükben begyakorolni, s tűzesetekben a főparancsnok rendeleteinek meghallgatása mellett szakaszait vezénylik,
h., a szertárnok felügyel az egylet eszközeire, s azoknak időnként való tisztogatását rendbentartását eszközli.
15. §
A választmány hatásköre
Az egyleti választmány teendői:
1., Az egylet nevében szerződéseket köt és a vagyont kezeli
2., A tagok felvétele és kizárása felett intézkedik
3., A tűzoltó osztályok vagy szakaszok által beadandó indítványokat elfogadja, megvizsgálja és azokra határozatot hoz
4., A pénzbeli járulékok rendes befizetése felett őrködik
5., A pénztárból pénzeket utalványoz
6., Közgyülésre a szükséges indítványokat előkészíti, előadja, s évenként a rendes kögyzülésre eljárásáról s az egylet állapotáról értesítést ad.
7., netán szükségesnek mutatkozó egyleti tanárokat és szolgákat felfogadja és elbocsájtja
16. §
A jegyzőkönyvek hitelesítése
A közgyülés és a választmány ülései jegyzőkönyveinek hitelesítésére esetről esetre három tagot küld ki.
17. §
Az egylet vagyona
Az egylet vagyonát képezik:
a., az alapítók által befizetett összegek
b., az egylet pártfogói vagy más egyének által nyujtott adományok
c., a rendes évi járulék
d., az egylet egyéb ingóságai, mint: bírtok, tűzoltó eszközök
18. §
Az egylet kiadásai
a., Szükséges eszközök megszerzési ára, a fecskendők kivételével,
b., a netán szükséges tanítók és szolgák fizetése, mely az egyleti választmány által határoztatik meg, a fecskendők és vizes lajtoknak a helyszínre leendő vitele a község terhére háramlik.
19. §
Bíráskodás
Az egyleti tagok maguk között, az egyleti választmány vagy az egyleti tisztviselőivel való viszálykodása felett – amennyiben azok egyleti viszonykból erednek – választott bíróság ítél, melynek eljárására az 1868. LIV. t. c. 9 czím III. fejezet lészen irányadó.
20. §
A tűzoltóság viszonya hatósághoz tűzveszély alkalmával
A tűzoltó egylet parancsnoki-tagjai a tűzvész helyén és a tűz közvetlen oltásánál rendőri tekintetben az illető városi rendőrfőnök vagy helyettese hatósága alatt állanak, technikai tekintetben azonban az egylet, a hatóságok képviselői által nem gátoltathatik.
21. §
Ha az alapszabályokban meghatározott czél és eljárástól a vépi önkéntes tűzoltó egylet eltérne, illetőleg hatáskörét meg nem tartaná, az esetben aláveti magát a nagyméltóságú m. k. belügyminisztérium által 1875 évi május hó 2-án 1508. szám alatt kiadott szabályrendelet IX. pontjában kimondott joghátrányoknak: t. i. ha az alapszabályokban meghatározott, czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja – a kir. kormány által – amennyiben további müködésinek folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék – haladéktalanul felfüggesztetik, - s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményhez képest végleg is felosztatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartása különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.
22. §
Az egylet feloszlása
Az egylet feloszlik, ha tagok számának a czélnak megfelelőleg fentartani nem lehet – mely esetben az egylet összes vagyona Vép község tűzoltószerek felszerelésére fordíttassék.
Vép, Január hó 10-én 1880.
Gaál János Szabó Benjamin
Ideiglenes jegyző ideiglenes elnök
4478. szám
Látta a m. kir. belügyminiszter oly megjegyzéssel, hogy az egylet feloszlása a vagyonának hováfordítása tárgyában esetleg hozandó közgyűlési határozatok foganatosítás előtt a királyi belügyminisztériumhoz felterjesztendők:
Buda – Pesten, 1880. évi február hó 12-én
Lukács György
Miniszteri tanácsos
A mappában található képek előnézete Alapító okirat 1880
